A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni.
A vár története
A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel.
Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat.
I.Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött fiával, az akkor egyéves II. Rákóczi Ferenccel, aki itt tölti gyermekkorának első éveit. Ötéves koráig élt itt, innen költöztek Munkácsra. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.
1683-ban Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot, a felkelés ideje alatt Regéc a kurucok egyik fontos bázisa lett, az osztrákok nagy erőkkel készültek a vár ostromára, azonban Thökölyt a váradi pasa foglyul ejtette, a kurucok pedig a török ellen küzdő csapatok mellé álltak. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége kaput nyitott, de csak azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. Ez nem így történt, és császári rendelet értelmében a várat 1686-ban lerombolták, bár hadi jelentősége addigra már nem volt, csak az uradalom javai szolgálták a felkelést. Eredeti berendezésének épen maradt darabjait a sárospataki vármúzeumban őrzik. A vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.
Regéc a Bretzenheim, majd a Károlyi család tulajdonába került. Később 1949-ben a várat államosították, de nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Nyaranta immár hagyományosan megrendezésre kerül a legendás régésztábor, mely párhuzamosam zajlik a feltárással.
2003-ban állították helyre az északi bástyát, mely az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása volt a várban. A nagyszabású helyreállítás tovább folytatódik, melyre Regéc község egy közel félmilliárd forintos támogatást kapott. 2016-ra elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása, valamint egyéb renoválási és állagmegóvási munkák.
A vár látogatása
Az építmény a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába sorolható. A várfalak aljában, 2016-ban épült új fogadóépületben válthatjuk meg a jegyet, itt a kávézó mellett ajándékbolt is üzemel. A széles várfalba vágott kapun, egy szűk folyosón keresztül érünk fel a várudvarba, ahonnan falépcsők segítségével mászhatunk fel az újjá varázsolt öregtoronyba, a vár északi tornyába.
A Regéc várában zajló nagyszabású beruházás egyik legfőbb területe a több mint 700 éves, monumentális, a környezetét romos állapotában is uraló, négyszintes öregtorony, ami 2016-ra teljes eredeti valójában újjáépítésre került. A nem mindennapi műemléki helyreállítás alkalmával megvalósuló fejlesztés során az öregtornyot többszintes tematikus, interaktív, multimédiás eszközökkel gazdagított kiállítótérré alakították, a legfelső szintről egy fantasztikus élményt nyújtó körpanorámával.
A déli torony romjai közül remek kilátás tárul a szemünk elé a vár középső udvarára, valamit az újjáépített északi torony felé. A vár területén információs táblák tájékoztatnak a látnivalókról.
Regéci Vár Látogatóközpont
2016 óta a faluban várja az új látogatóközpont a turistákat, a várra hajazó épületben állandó kiállítást láthatunk II.Rákóczi Ferenc gyerekkoráról, a várhoz kapcsolódó különböző interaktív multimédiás tartalmakat fedezhetünk fel és a vár területén talált régészeti leletetkből is ízelítőt kaphatunk.
Gyakorlati tudnivalók
Cím:
3893 Regéc, Várhegy
Látogatóközpont: Regéc, Fő út 42.
Nyitva tartás:
Tavasztól őszig minden nap 09.00-18.00 óráig. Tájékozódjunk a honlapon az aktuális nyitva tartási időről. Általában sötétedés előtt 1 órával zárnak.
A téli szezonban hétvégenként 9.00 – 15.00 közt tart nyitva a vár.
Látogatóközpont: minden nap: 9.00 – 16.00
Belépődíjak:
Felnőtt: 800 Ft
Diák/Nyugdíjas: 600 Ft
Látogatóközpont: 500/300 Ft.
Telefonszám:
+36 46 423-015
Megközelítés:
Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz.
Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Az alsó parkolóhelytől, mely a mező felső szélén található, még kb. 1300 méter séta a vár bejárata.